Porckorongsérv diagnosztizálása

Folytatva a történetet kb. fél év múlva részt vettem az "I.Örömautózás" nevű autós jótékonysági eseményen a tököli reptéren. Amolyan segédrendezőként. A lényeg, hogy egész nap talpon voltam és elég kevés folyadékot is ittam a nap folyamán. Estefelé, mikor már a végéhez közeledett a rendezvény, pilótámmal mentünk pár kört a pályán az általunk kibérelni óhajtott autóval, (Suzuki Ignis N2). Amikor szálltam be az autóba már éreztem az ismerős fájdalmat a csípő tájon. Hazafelé az autópályán már egyre erősödött a fájdalom. A gond az volt, hogy nekem aznap este mennem kellett éjszakára dolgozni 18-6 óráig. Na, hát ez a műszak úgy telt, hogy bementem a raktárba, leterítettem egy papírzsákot a földre és reggelig feküdtem. Szerencsémre, mivel vasárnapi műszak volt senki nem háborgatott.
Reggel felkeltem, akkor már nagyon erős fájdalmam volt, ami kisugárzott a jobb lábszáramba. Kín keservesen hazamentem és szégyen nem szégyen, de a könnyeim folytak a fájdalomtól és a tehetetlenségtől. Csak az tudja milyen ez a fájdalom, akinek már volt gerincsérve.
A nővérem javaslatára felhívtam egy természetgyógyászt, akit ő már régebb óta ismert és sok jót hallott róla. A természetgyógyász és csontkovács neve Pribék István, Székesfehérváron rendel, akinek kell az elérhetősége az keressen meg mailben. Nagyon ajánlom az Istvánt, fantasztikus dolgokat tud. Voltam már több csontkovácsnál, táltosnál, de amit ők csináltak meg se közelíti azt, amit az István tud és csinál. Itt most nem akarok senkit bántani, de ezt tapasztaltam.
Már az első kezelés után, ami kb. 10 perc volt, jobban éreztem magam. Azt javasolta igyak sok vizet, de figyeljek arra is , milyen víz. Mármint, hogy az összes oldott ásványi anyag tartalma a lehető legkisebb legyen, és lehetőleg ne legyen benne kalcium. Mondta azt is, hogy jó lenne egy MR felvétel a gerincemről,mert szerinte porckorong sérvem van. Ezért azt tanácsolta kérjek beutalót a háziorvosomtól az ideggyógyászatra. Ha ez megvan akkor az ideggyógyászaton füllentsem azt, hogy zsibbad a lábujjam, különben nem fognak MR-t csinálni.
Ezen tanácsokkal a zsebemben hazamentem és még úgy 2 és fél napig voltak fájdalmaim. Természetesen közbe jártam az Istvánhoz kezelése. A 3. nap már ülni is tudtam, ez azért nagy dolog. Közbe naponta annyi vizet ittam, mint talán amennyit egy hét alatt szoktam.
Mivel egész jó volt az állapotom elmentem a háziorvosomhoz és kértem beutalót az idegsebészetre. Rónai doktor úr megvizsgált, kifaggatott én pedig kicsit füllentettem a lábujj zsibbadással kapcsolatban, de hát ezt muszáj volt, hogy legyen MR felvételem. Rónai doktor úrnak nagyon színpatikus lettem mikor megtudta a születési hónapom alapján a horoszkópom. Telefonon kért nekem időpontot MR-re, ami kb. egy hónap múlva volt.
A vizsgálat úgy 20 percig tartott, ami alatt teljesen mozdulatlanul kellett feküdni egy szűk vagy inkább szűknek tűnő hengerben.

Visszatérve a munkahelyi "balesetre"

Szóval ott tartottam, hogy becsípődött a derekam egy doboz szelep emelése közben és szinte mozgásképtelenné váltam. A főnököm természetesen a tőle megszokott együttérzéssel hazaengedett. Szép lassan, megfontoltan elindultam az öltözőbe. Persze másképp nem is tudtam menni :-). Útközben többen megkérdezték, hogy "Jajj, mi a baj? Jól vagy? Segítsek valamit?"

Nagyon jól esett a gondoskodás, de sajnos nem tudtak segíteni. Szép lassan átöltöztem, kibaktattam az autómhoz, nagy nehezen beszálltam és már nem is emlékszem hogyan, de hazavezettem. Na ott várt még rám egy nagy kihívás. Fel kellett gyalogolnom a 3. emeletre! Leküzdöttem azt is! Otthon már kedves párom segített mindenben, kihívtuk a dokit, hogy csináljon valamit, mert megőrülök.
Csinált is. Megvizsgált, felszívta az injekciót, de közbe észrevette a polcon az általam készített meketteket. Mondanom sem kell, hogy elnyerte tetszését és elkezdett kérdezősködni, hogy ki csinálta, hogy csinálta, mennyibe kerül, mennyi munka van vele. Illedelmes gyerek létemre megválaszoltam kérdéseit, de már azon gondolkoztam szólok neki, hogy döfje már belém azt a fecskendőt, majd utána dumcsizunk.
Na megkaptam a szurit, az orvos ajánlott egy nagyon jó kenőcsöt amivel kenegettem a derekam. a neve Perskindol vény nélkül kapható, van belőle spray, olaj, gél.. Doki elment, pihentem.
A további történéseket nem részletezem, mert annyira nem a témába vágó. Röviden csak annyit, hogy pár hét alatt rendbe jöttem, de a melóhelyen ment a kavarás, mert ugye ez üzemi balesetnek számít, de a ne menjek táppénzre, mert a statisztika így meg úgy. Szóval nem volt egyszerű.

Akkor jöjjön a folytatás

Szóval az újabb kezelések. Annyira régen volt, hogy részletekre már nem emlékszem. Azt tudom, hogy volt fizikoterápia, ami egy elég érdekes kezelés, de legalább volt minden nap 10 perc nyugalmam amikor elmélkedhettem. Többször írtak fel masszázst, ami szintén nagyon kellemes kikapcsolódás volt, legalább is az első széria. A fiatal masszőrlány vett kezelésbe, igaz csak a derekam és a hátam masszírozta, de jó volt.

Pár évvel később megint jöttek a derékfájások és újabb széria masszázst kaptam, ami megint csak tüneti kezelés volt, de kiváltó okot nem kezelték és hát nem is nagyon keresték mitől lehet a derékfájás.

Szóval ennyit akartam igazából az előzményekről és arról, hogy ezek a kisebb-nagyobb derékpanaszok mind egy majdani gerincsérv előjelei voltak. A lumbágó is és az isiász is. Mind arra figyelmeztettek, hogy komoly probléma van kialakulóban.

Valami eszembe jutott

Mielőtt folytatnám tovább az előző történetet le kell írnom, ami eszembe jutott közbe. Történetesen az, hogy a 18 év alatt, de hogy pontosan mikor is, azt nem tudom, volt probléma a derekammal. Nem volt annyira komoly mint egy idegbecsípődés vagy sérv, de tény hogy volt fájdalmam. Ha jó a memóriám lumbágót diagnosztizáltak. El is mentem dokihoz, ő adott beutalót az ortopédiára. Ott töltöttem fél napot, megvizsgáltak, elküldtek gerinc röntgenre. azzal vissza az ortopédiára. Írtak fel gyógyszert és első körben gyógytornát és súlyfűrdőt. 

 

Egy hétig minden nap mennem kellett gyógytornászhoz onnan pedig súlyfűrdőre. Még szerencse hogy egy helyen volt a kettő. A gyógytorna nem volt különösebben érdekes, egyszerű nyújtó gyakorlatokat kellett végezni. A súlyfürdőről először fogalmam sem volt, hogy mit jelent. Aztán az első kezelésen megvilágosodtam. Volt egy medence ami úgy kb. derékig ért nekem és a végében volt egy mélyebb rész, ahol mindenféle karok, kapaszkodók voltak. A bokámra súlyokat rögzítettek és a hónaljamnál foga kellett a mély vízben úgymond lógnom. A nehezékeke természetesen azért volt szükség hogy nyújtsák a gerincemet. Ennek volt ott olyan változata is, amin a fejnél fogva kellett lógni. Az a módszer nagyon jó a nyaki gerincsérv kezelésére és megelőzésére.

Arra már nem igazán emlékszem, hogy rögtön ezen kezelések után vagy pár hét elteltével, de újabb kezeléseket írtak fel, de ezt majd a következő bejegyzésben...